Vác Város Levéltára
Archivum Vaciense
Veber Ede dr.
| Név | Apja neve | Apja foglalkozása | Anyja neve | Anyja foglalkozása | Születési helye | Születési ideje | Vallása | Elhalálozás helye, ideje | Temetés helye/ideje | Hol harcolt | Halál oka | Iskolai végzettsége | Polgári foglalkozása | Sorozás/bevonulás helye, ideje | Önkéntesség | Alakulat neve, száma | Rang/beosztás | Szolgálati idő/hol, mikortól meddig | Kitüntetés | Hadifogság helye | Hadifogság időtartama | Sebesülés, betegség, kórházi ápolás helye, ideje | Hadirokkantság | Hadigondozási adatok | Életrajz | Tárgy/Megjegyzés | Feleség/hadiözvegy | Feleség születési helye | Feleség születési ideje | Házasságkötés helye, ideje | Gyermekek neve, születési ideje | Lakcím | Forrás megnevezése, jelzete |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Véber (Várhidi) Ede Árpád dr. | Véber Péter | Kiss Róza | Arad (Arad m.) | 1888. febr. 20. | r. k. | 1914. szept. Szerbia, Balvaniste, Antalfalva, Galagonyás, Dobanovci, Pázua, Patajnics, Zemun (Zimony) | rendõri fogalmazó (háború elõtt); rendõrkapitány (1928-ban); rendõrfogalmazó (1932-ben); rendõrtanácsos (1942-ben) | 1914. júl. 27. bevonulás | bevonulás: m. kir. budapesti 30. gye., 78. menetzászlóalj; utolsó csapattest: cs. és kir. 7. gye. (várerõdítés) | szakaszvezetõ fõhadnagy; 1914. budapesti 30. gye.; Péterváradon a 1915. IX. orosz hadifogoly munkásosztag parancsnoka; 1915. júl. 21-tõl a lippai tábori erõdítéseknél; 1916-ban a bánáti cs. és kir. erõdítéseknél; és kir. 7. sz. tábori erõdítés | 1914. szept. harctér; leszerelés: 1917. nov., Mehádia (Krassó-Szörény m.) | 1914. szept. Szerbia, Zemunnál légnyomás; idegsokk, hastífusz; 1916. jún. tüdõcsúcshurut és kisfokú neuraszténia; idõnként tüdõvérzés | 50%, majd 25% | tiszti, IV. járadékosztály | Véber Ede Árpád szakaszvzetõ fõhadnagy Aradon, 1918. márc. 26-án kelt, a honvédelmi miniszterhez írt kitüntetési kérelme: M. kir. budapesti 30. honvéd pótzászlóalj Kitüntetés iránti kérelme. Véber Ede Árpád szakaszvezetõ honvéd fõhadnagy Arad, 1919. március hó 26-án Nagyméltóságú M. Kir. Honvédelmi Miniszter Úrnak Budapest Nagyméltóságod 11479/1915 és a hadsereg fõparancsnokság 5349/1915. sz. alatt kelt magas rendelete alapján azon kéréssel járulok Nagyméltóságod elé, hogy szerény személyemet utólagosan kitüntetésre felterjeszteni kegyeskedjék. A m. kir. budapesti 30. honvéd gyalogezredhez 1914. évi július hó 27-én vonultam be. Ugyanezen év augusztus végén, illettõleg szeptember hó elején a felállított 78-ik menetzászlóaljjal - melynek parancsnoka, Siolodea m. kir. honvéd ezredes, és a 3-ik menetszázad parancsnoka, Hegyi Andor m. kir. honvéd százados úr volt - mentem a harctérre. A szerb betörés idején ezen zászlóalj a szerbek ellen harcolt Balvaniste, Antalfalva, Galagonyás, Dobanovci, Pázua, Batajnics és Zemun környékén. 1914. évi szeptember hó 27-én Hegyi Andor századosom a következõ parancsot adta délután 2 óra körül: Az elsõ félszázadot én vezetem rajvonalba. A második félszázad engem 2-300 lépésre követ, félszázad parancsnok Véber hadnagy. Ezen nap délutánján, mivel a gránát- és srapneltûz miatt a két félszázad elmaradt egymástól, egy tõlem néhány lépésre lecsapódó gránát engem a földhöz vágott. Innét vittek azon éjszaka a zemuni kórházba, hol 2 nap eszméletlen feküdtem, majd midõn magamhoz tértem, Szegedre, innét Aradra szállítottak. Ebbõl kifolyólag idegsokkot és jobboldali idegreszketést kaptam, majd december hó elején hastífuszt. Ezek után a kerületi parancsnokság 3 havi, majd 1915. március havában ismét 3 havi szabadságot engedélyezett. A fenti betegségek ellen a Moravcsik-féle idegklinikán és a császár fürdõben kezeltek. Mivel állapotomban kevés változás állott be, 1915. évi június 7-én felülvizsgálatra küldettem; helyi irodai szolgálatra minõsíttettem és szolgálaton kívüli viszonyba helyeztettem. Felülvizsgálatom után önként jelentkeztem katonai szolgálatra és a nagyméltóságú Honvédelmi Miniszter Úr táviratai rendelkezése alapján a pozsonyi katonai parancsnokság rendelkezésére bocsájtattam. Mint a IX. orosz hadifogoly munkásosztag parancsnoka Petrováradinra küldettem, hol Grzywinsky cs. és kir. vezérõrnagy, várparancsnok parancsnoksága alatt állottam. 1915. évi július 21-én a Maros-vonalon eszközölt lippai tábori erõdítések építése céljából ide irányíttattam, hol parancsnokom: Zeidler Károly cs. és kir. alezredes volt. 1916. évben felállíttatott a hadsereg-fõparancsnokság rendelkezése alatt a bánáti cs. és kir. tábori erõdítések igazgatósága, melynek parancsnoka Schulz-Döpfner Gusztáv szappõr[!] õrnagy úr volt. Én a lippa-kaproncai Maros menti erõdítések vezetõje voltam. 1916. július havától a fehértemplomi, marzsinai, kevevárai, omlodi, homokbálványosi és homokosi tábori erõdítések vezetõje, és mint ilyen, az oláh betörés alkalmával Mehádiára vezényeltettem. Itt csoportparancsnokom: Szivó ezredes úr volt. Emellett a 28, késõbb 335. és 337. sz. hadifogoly-osztag parancsnoka voltam. Megemlítem, hogy 1916. évi június havában tüdõcsúcshurutot és tüdõvérzést kaptam és ennek dacára a reám bízott dolgokat pontosan teljesíttettem. 1916. évi november hó 15-ike körül állásomtól felmentettem és bevonultam pótzászlóaljomhoz, mert idõközben Arad város közönsége felmentésemet kérte. Idehaza az elõbb elmondott betegségben 8-10 hétig feküdtem, és a városi tiszti orvos kezelt. Legutóbb 1917. április havában voltam a honvéd helyõrségi kórházban, de az idõnként megjelenõ repülõ-bizottság is mindenkor konstatálta betegségemet. Mély tisztelettel kell megindokolnom azt, hogy kérésemet azért nem tettem meg eddig, mert ezen rendeletekrõl, valamint Õfelsége által 1917. augusztus hó 17-én 106. szám alatt kiadott legfelsõbb elhatározásról nem volt tudomásom. Bizonyítékomul felemlítem: felülvizsgálati okmányaimat és tiszttársaimat, valamint ./. alatti beosztást. Hõstetteket gyenge szervezetem miatt nem mûveltem, de eskümhöz híven királyomnak és hazámnak jó szívvel adtam oda egészségemet, életemet. Véber Ede Árpád [s. k.] szakaszvezetõ honvéd fõhadnagy, rendõrfogalmazó | Várhidi Ede hadigondozása | Gábor Erzsébet | Szeged, Brüsszeli körút 30. (1932-ig); Békéscsaba (1932-tõl); Vác, Rendõrkapitányság (1942-tõl) | VVL V. 93-m | ||||||||||||||
| Veber Ede | 1911. jan. 1. cs. és kir. 101. gye.-tõl a m. kir. lugos-orsovai 8. gye.-hez | tartalékos hadapród | Arad | RKMH 1912. dec. 9., 39. évf., 43. szám, 489. | |||||||||||||||||||||||||||||
| Veber Ede | m. kir. lugos-orsovai 8. gye. | 1913. jan. 1. tartalékos zászlós | RKMH 1912. dec. 28., 39. évf., 46. szám, 546. | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Veber Ede | m. kir. lugos-orsovai 8. gye.-tõl a m. kir. veszprémi 31. gye.-hez | tartalékos zászlós | RKMH 1913. febr. 20., 40. évf., 9. szám, 102. | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Veber Ede | m. kir. budapesti 30. gye. | 1914. jan. 1. tartalékos tisztjelöltbõl tartalékos hadnagy | BpK 1914. jan. 1., 48. évf., 1. sz., 3. | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Veber Ede | m. kir. budapesti 30. gye., 3. zászlóalj, 3. pótszázad (A m. kir. budapesti 30. gye. 1914. júl. 26-án alakult.) | tartalékos zászlós | Paulovits 1939, 33. | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Véber Ede | m. kir. budapesti 30. gye. | 1915. júl. 10. honvédségi csapatszolgálatra alkalmatlan, helyi és irodai szolgálatra alkalmas | Arad | RKMH 1915. júl. 8., 42. évf., 66. sz., 874. | |||||||||||||||||||||||||||||
| Várhidi Ede Árpád dr. | Kiss Róza | Arad (Arad m.) | 1888. febr. 20. | fõhadnagy | IV. járadékosztály | IV. járadékosztályba sorolt hadirokkantak névjegyzéke | Rendõrkapitányság, Vác | VVL V. 93-c 7291/1947. |
